Kratka povijest Zagreba
A mai Zágráb két olyan középkori település alapjaira épült, melyek két egymás melletti dombon álltak. Zágráb első írásos emléke 1094-ben keletkezett, mikor a Kaptol-on püspökséget alapítottak, míg a szomszédos Gradec-et 1242-ben önálló királyi városnak nyilvánították. Mindkét települést erős mandulafák és tornyok vették körül, melyeknek maradványai a mai napig fennmaradtak.
A XIV.-XVIII. század közötti török hódítások ideje alatt Zágráb erős határsávnak bizonyult. A XVII-XVIII. századi barokk felújítások során Gradec és Kaptol arculata megváltozott. A régi faházakat lebontották, helyükre pompás palotákat, kolostorokat és templomokat építettek. A város gyarapodásához nagyban hozzájárultak a vásárok, a földbirtokokból származó bevételek, valamint a nagyszámú kézműves műhely. Egyre több tehetős nemesi család, királyi hivatalnok, egyházi elöljáró és gazdag kereskedő költözött a városba Európa más részeiről. Iskolák és kórházak nyitották meg kapuikat, és elfogadottá váltak az európai nagyvárosok kulturális szokásai. A város túlnőtte középkori határait és a síkságon terjedve nőtt tovább. Ekkortájt létesülnek az első parkok és vidéki birtokok. Zágráb ekkor válik Horvátország közigazgatási, gazdasági és kulturális központjává.
Kaptol, Gradec és a környező települések egyesüléséből 1850-ben megalakul Zágráb, és ezután fejlődése még inkább felgyorsul. Az 1880-ban pusztító földrengés után sor került a város elmaradottabb negyedeinek, épületeinek modernizációjára. Nyilvános épületek nyitják meg kapuikat, parkok, szökőkutak épülnek, beindul a tömegközlekedés és a kommunális szolgáltatások.
A XIX. században a lakosság száma megtízszereződik. A városban megerősödik a polgárság, akik szoros kapcsolatban állnak az akkori Európa kulturális központjaival, művészetével és tudományával. A vagyonosodásnak és az ipar fejlődésének köszönhetően a 60-as években a város egyre nagyobbá válik, a Száva folyó mentén kiépül a harmadik évezred kihívásaival is szembenéző modern üzleti negyed.
Pregled značajnih događaja
|
i.e. 600 körül |
Šćitarjevo (Andautonia), régi római település pusztulása. Erre a területre telepednek le a horvátok, amit a velika gorica-i Visoki brijeg-en található sírok bizonyítanak. |
|
879. |
A Száva és Dráva közti területek- így Zágráb is- Tomislav király államának részévé válnak. Tomislavot 925-ben koronázták meg, ezzel ő lett az első horvát király. |
|
1094. |
László magyar király püspökséget alapít |
|
1134. |
Okirat kiadása, melyben megemlítik a püspökséget alapító László királyt, az első zágrábi püspököt Duh-ot és más egyházi személyeket |
|
1217. |
A székesegyház építésének befejezése és felszentelése. Ezt 1242-ben a tatárok megrongálják. |
|
1242. |
Hogy meghálálja a tatárjárás alatt nyújtott segítséget, IV. Béla horvát-magyar király Gradecnak adományozza az Aranybullát. |
|
1355. |
Az első gyógyszertár megnyitása |
|
1557. |
A város ismét veszélyben van, ezúttal a törökök fenyegetik. Ebben az évben említik először fővárosként. |
|
1607. |
Hatosztályos jezsuita iskola alapítása |
|
1624. |
A székesegyház fa tetőszerkezetébe villám csap, kigyullad és a tűz továbbterjedt. A városban a téglaházak megjelenéséig többször pusztított tűzvész. |
|
1664. |
A jezsuiták megalapítják az első nyomdát. |
|
1669. |
I. Lajos horvát-magyar király okiratot ad ki, melyben a Királyi Akadémiát egyetemmé nyilvánítja. |
|
1767. |
A királyi tanács úgy dönt, hogy ideiglenesen Varazdin lesz a székhelye. |
|
1771. |
Zágráb első hetilapja a latin nyelven megjelenő Ephemerides Zagrebienses. |
|
1776. |
Az ország vezetése Varadinból visszaköltözik Zágrábba. |
|
1834. |
A Markov tér déli részén megnyitja kapuit az első állandó színház. |
|
1850. |
Zágráb, egyesítve össze részét, egységes várossá alakul, első polgármestere az addigi gradeci városi bíró, Josip Kamauf lesz |
|
1862. |
Az első vasútvonal átadása Zidani Most-Zagráb-Sisak viszonylaton. |
|
1880. |
Novemberben pusztító földrengés rázza meg a várost |
|
1891. |
A város utcáin megjelennek a lóvontatású villamosok. Az első elektromos villamos 1905.-ig jár |
|
1896. |
Zágrábban bemutatják az első filmet |
|
1901. |
Az első személygépkocsik megjelenése a város utcáin. |
|
1909. |
Az első jelentősebb méretű kereskedelmi kiállítás - a Kereskedelmi Találkozó |
|
1926. |
Európa ezen részének első rádióállomása megkezdi a sugárzást. |
|
1956. |
A Zágrábi Televízió megkezdi adását |
|
1957. |
A Száva déli partján hatalmas méretű lakónegyedeket kezdenek építeni |
|
1964. |
Október 24.-ről 25.-re virradó éjjel kiönt a Száva és több ezer házat pusztít el vagy tesz bennük kárt. Ez Zágráb eddigi történelmének legnagyobb árvize. |
|
1979. |
Villamosközlekedés a Száván át |
|
1987. |
Zágrábban rendezik az Univerziádét, a világméretű sportrendezvényt |
|
1990. |
Május 30.-án, az első többpárti választások végeztével összeül az Országgyűlés, a Sabor |
![]() |
EUR | 7.563776 |
![]() |
USD | 5.881630 |
![]() |
GBP | 8.935353 |
![]() |
CHF | 6.071421 |